2018 04 03

Mintaháztervek Magyarországon

Történeti áttekintés

A mintatervek magyarországi megjelenésének több mint 100 éves története van; az egymást követő mintatervciklusok megvalósult házai jelentős mértékben határozzák meg a települések építészeti összképét. Az alábbi összeállítás az 1900-as évek fordulója utáni időszak néhány állomását mutatja be.

 

2018-04-03-lakaspolitika-mintahaz-3

 

 

A kezdetektől a negyvenes évek végéig
A századforduló után több kormányzati program is a gazdasági egyenlőtlenség felszámolását tűzte ki célul: a gazdaság élénkítése, a szegénység csökkentése és a szociális rendszer kiépítése mellett megjelentek a lakáshelyzet megoldására irányuló törekvések is. A Földmívelésügyi Minisztérium 1907-ben falusi mintaházakciót hirdetett, amelynek eredményeit a XX. század első mintaházainak is tekinthetjük. 1915-ben a Belügyminisztérium írt ki pályázatot a peremterületi falvak újjáépítésére – a beadott tervek elsősorban Lechner Ödön hatását tükrözték. Már az I. világháború előtt megjelentek Kotsis Iván egyszerű falusi családi ház tervei, majd 1928-ban Weichinger Károly ajánlott tervei is.

 

Kostsis Iván: Kis falusi lakóház, 1913

 a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

 

A második Teleki-kormány nagyszabású programot indított a szegény nagycsaládok életkörülményeinek javítására: az 1940-ben létrehozott Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) hosszútávú kölcsönökkel, szociális ellátással segítette a családokat. A juttatások központi eleme a megfelelő lakás biztosítása volt: a rászoruló családok a mintaterveknek megfelelően felépített családi házakba költözhettek. A programban 5 falusi és 2 városi lakóháztípust dolgoztak ki, tájegységenkénti sajátosságokkal.

A háború után az ONCSA-program már nem tudott érdemben működni. 1948-ban még megjelent a Magyar Művészeti Tanács Falusi lakóházak című kötete, amely az egy évvel korábban meghirdetett pályázat anyagát tartalmazta. A terveket három csoportra osztották: gazdálkodók, munkáscsaládok, illetve szellemi foglakozásúak számára tervezett házakra.

 

Ötvenes és hatvanas évek
Az 50-es évek elején gyors ütemben zajlott a lakásszektor állami tulajdonba vétele. Az állam a központilag épített többlakásos házak rendszerét preferálta, a magánlakások, így a családi házak építése is elutasított volt. 1956 után megszűnt a lakások államosítási folyamata, és újra lehetővé váltak a magánberuházású lakásépítések. Egy 1958-as központi bizottsági határozat foglalkozott az ország lakáshelyzetével, kimondva annak szükségességét, hogy minden család önálló lakással rendelkezzen.

1961-ben, az egymillió lakás felépítését előirányzó 15 éves lakásépítési tervhez kapcsolódóan jelent meg a Családiház tervgyűjtemény. A népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló 1966. évi II. törvény külön is rendelkezett a lakásépítésről: „A lakásviszonyok javítására 300 ezer lakás építését kell biztosítani, állami lakás ebből 100 ezer legyen. Hiteltámogatással, megfelelő anyagellátással és építőipari kapacitással elő kell segíteni 200 ezer lakás magánerőből történő megépítését. Törekedni kell arra, hogy növekedjék a társasházépítkezések aránya.”

 

Az új gazdasági mechanizmustól a 90-es évekig
Az új gazdasági mechanizmus még nagyobb teret engedett a magántulajdonnak. A nagyszámú, új modellben megépülő házak építése központi, kormányzati intézkedéseket is eredményezett: megjelentek az építészeti tervpályázatok, központi, majd megyei szinten, később országos kiterjesztéssel is. A hetvenes évek végétől forgalmazott országos szintű ajánlott terveket – a korábbi tervpályázatok és az azok alapján készített tervek továbbfejlesztésével – a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetben dolgozták ki. A tervezők törekedtek arra, hogy a tervek többféle telekadottsághoz is tudjanak alkalmazkodni (tükörképi változatok, többfajta tetőforma). 1977-78-ban az előzőek alapján összesen 135 ajánlott terv jelent meg két katalógus formájában; az egyes tervcsomagok engedélyezési és egyszerűsített kiviteli tervet is tartalmaztak.

Tíz év alatt a tervekből több mint százezer példányt adtak el, ezzel párhuzamosan a tervek is folyamatosan meg is újultak, számuk bővült, megjelentek egyedi megoldások is. Az új tervek már számoltak a melléképületek igényével, és több tetőtérbeépítéses változat is készült. Az állam által készíttetett tervek mellett a 90-es évektől megjelentek a magántervezők és cégek által ajánlott mintaházak is – így jelenleg egy nehezen átlátható kínálatból választhat az építtető.

 

Perényi Tamás DLA
tanszékvezető egyetemi docens
BME Lakóépülettervezési Tanszék
(A cikk a Lakóépülettervezési Tanszéken készült dokumentum alapján készült.)

 

Cikk képekkel

Facebook megosztásGoogle Plus megosztásTwitter megosztásLinkedIn megosztás

Blog archivum

...