2018 09 04

Ívek a tetőn, ívek a homlokzaton

Ívek alkalmazása az építészetben

A hagyományos épületekhez, tornácos vidéki házakhoz vagy éppen a régi pincék felújításához szépen illeszkedik az íves tetőszerkezet, de dombos vidékeken a tájhoz is jól idomul. S ha már a tető vonala adott, rugaszkodjon el a képzeletünk, hiszen a homlokzaton is alkalmazhatók az ívek: a boltíves ablak régmúlt korokat idéz.

 

epitsunk-ivek-a-teton-2

 

Ökörszem a padláson
Kezdetben csupán a padlástér kiszellőztetésére és némi természetes fény beengedésére használták az íves tetőfelépítményeket. Ezt a szerkezetet ökörszem ablaknak nevezték, amelyek főleg templomokon és közösségi épületeken jelentek meg. Később, a 18. században épült barokk és késő barokk lakóházak is átvették e szép hullámvonalakat a tetőn. Kezdetben még nem az volt a cél, hogy a tetőtérbe minél több fényt engedjenek be, csupán az épület méltósága, esztétikája vezette az építőmester kezét. Idővel a tetőterek mind gyakoribb beépítésével előtérbe került az a megrendelői igény is, hogy jusson minél több fény a padlástérbe, mégpedig úgy, hogy a kialakított nagyobb íves szerkezetek szervesen illeszkedjenek a tetőfelülethez és a környezethez is. A beépített tetőterek belső megvilágításához nagyobb üvegfelületek szükségesek, amelyek megjelenése, arányai az ökörszem ablakokhoz hasonlóak, de már több fényt biztosítanak.

 

epitsunk-ivek-a-teton-4.jpg

a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

 

Szigorú szerkesztés
Az íves tetőablakoknak szigorú szerkesztési szabályai vannak. Nemes András okl. építőmérnök e tetőfedés anyagául a hódfarkú kerámiacserepet, ebből is a szegmensvágású formájút ajánlja leginkább. Megvalósításának két változatára hívja fel a figyelmet: az egyik a téglalap alapterületbe, a másik a háromszög alapterületbe szerkesztett típus. A szakember tapasztalata szerint a tetőfedés szempontjából a téglalap alapterületűvel akad a kevesebb gond, a szerkesztési szabályok betartása mellett nagyon elegánsan illeszkedik a tetőfelületbe. Egyrétegű fedéssel a kivitelezés nem ajánlott. Bár található hazánkban ilyen is, szakszerűen azonban csak kétrétegű fedéssel alakítható ki, és csak e megoldás biztosítja a vízzárást. A statikai váz alapja a ramonádok által meghatározott íves felület, amely teljes deszkázatot kap. A tervezés első lépcsője az íves ablak feletti tető rétegrend megtervezése. Az íves ablak helyes tervezéssel és szakszerű kivitelezéssel a tulajdonosnak élhető tetőtérrel szolgál majd.
 
Ívek a homlokzaton
A téglaboltívnek több évezredes történelme során számos fajtája alakult ki. Homlokzatburkolatok stílusjegyeként manapság is falaznak különböző íves és egyenes boltíveket, igaz ritkábban, mint egykoron. Nagy Tamás építészmérnök szerint ennek egyik oka, hogy míg száz évvel ezelőtt kifejezetten a kis sugarú, nagy görbületű boltívek kialakításához gyártottak ék alakú téglát, addig ma a helyszínen kell a megfelelő formára vágni a burkolóanyagot. Ezenkívül boltívet kisméretű, tömör téglából lehet építeni, a ma használatos tégla viszont nagyméretű és üreges. Így a kivitelezés lassúbb és drágább is, mégis, néha talán megérné megtörni az egyenes vonalakat, hiszen az egyedi formán, az íves felületeken szívesen időzik a szem. A téglaboltív (téglaboltöv, ahogyan a szakirodalom nevezi) olyan téglából falazott, nyílás feletti teherhordó és teherátadó szerkezet, amely a nyílás feletti falból és födémből származó terhet a nyílást szegélyező pilléreknek, falszakaszoknak adja át. A boltív alakját és szelvényét úgy kell meghatározni, hogy keresztmetszeteiben csak nyomófeszültségek ébredjenek. Tervezésüknél az áthidalandó nyílásszélességet és -magasságot, a boltív alakját meghatározó méretet, a szelvénymagasságot, valamint a nyílás melletti falszakaszok szélességének arányát helyesen kell megválasztani.
 
A boltív szerkezete
A boltív szerkezetileg nem más, mint egy meghajlított pillér, így a bolt-ívek téglakötése azonos a pillérekével. A nagy görbületű, kis sugarú boltíveknél a téglákat ék alakúra kell faragni, itt a sugárirányú hézagok egyformák vagy majdnem egyformák lesznek, míg a kis görbületű, nagy sugarú (lapos) boltíveknél a téglák faragatlanul maradnak, s a hézagok ék alakúak lesznek. A hézagok felső szélessége két centiméternél nem lehet nagyobb.
Egyenes boltív legfeljebb 1,40 méter széles nyílás fölé építhető, amely sugár irányú vagy párhuzamos hézagokkal is falazható. A sugár irányú falazásnál a boltívet 3-4 centiméteres ívmagassággal készítik, amely később vakolással vagy a téglák utólagos faragásával eltüntethető.
 
Összeállította: Horváth Magdolna
 
Facebook megosztásGoogle Plus megosztásTwitter megosztásLinkedIn megosztás

Blog archivum

...