A hazai energiafelhasználás 57 százalékát a háztartások teszik ki, ráadásul ez az arány folyamatosan emelkedik.
Az egyre emelkedő költségek ellenére a hazai építkezések jelentős részére korántsem jellemző az energiatudatos fogyasztói magatartás.Az energiatakarékos és ezért környezetbarát épületek elterjedését segíti elő az Európai Unió új
 |
direktívája,érvényben minden EU tagállamban, így nálunk is. Az irányelv magyar változata szigorú határértékeket ír elő az épületek energiafelhasználására, melynek eszköze az ún. Energiatanúsítvány. Ez hazánkban jelentős eneregia- és nem utolsó sorban pénzmegtakarítással, ezáltal légszennyezés-csökkentéssel jár, ugyanis Magyarországon évi 1,40 gigajoule energiát használunk egy négyzetméter fűtésére, Nyugat-Európában ugyanerre 0,53-at fordítanak.
|
Mit jelent ez a fogyasztónak?
Amikor hűtőszekrényt, mosógépet vásárolunk a gép oldalán színes ábra jelzi annak energiatakarékosságát. Bár a jó minőségű, „A kategóriás” berendezések valamivel drágábbak, sokan számolunk azzal is, hogy ezek a használat során energiát és végső soron pénzt spórolnak meg nekünk és a mai energiaárak mellett meglepően rövid idő alatt behozzák az árkülönbséget.
 |
Amikor építkezünk, lakást vásárolunk nem csak az fontos, hogy leendő otthonunk megfeleljen ízlésünknek, de tudunk kell, hogy minősége kifogástalan, hiszen feltehetően évtizedekig lesz családunk otthona. Természetesen laikusként nehéz meggyőződni egy épület minőségéről.
A minőség egyik szempontjában segít eligazodni az Energiatanúsítvány, ami a háztartási gépek egyszerűen követhető jelzéseihez hasonlóan tájékoztat bennünket arról, hogy a használat során mennyi energiát használunk a bent lakás során.
|
| A jobb energetikai tulajdonságokkal bíró épület természetesen valamivel drágább lesz, de az árkülönbözet itt is nagyon gyorsan megtérül, amit a lakók pénztárcája hamar megérez majd. |
Az egyéb energetikai szempontok!
Nem csak az fontos, hogy lakásunkban ne kelljen sokat fűteni. Számos egyéb elvárást is támasztanunk kell leendő otthonunkkal szemben. Például nyáron ne melegedjen fel nagyon és légkondicionáló berendezés nélkül is kellemesen hűvös klímát biztosítson.
Emellett hőérzetünk – és egészségünk – szempontjából fontos, hogy a belső páratartalom állandóan egészséges magasságú legyen. Ha ezt párásító berendezések, bonyolult szellőztetők nélkül természetesen tudjuk megoldani az nem csak olcsó de egészséges is.
Legfőképpen attól függ, miből épült a ház!
Nem nehéz belátni, hogy nagyban függnek egy épület minőségi és ezen belül energetikai jellemzői attól, milyen anyagokból épült.
A téglafal, hőtárolási képességének köszönhetően télen úgy viselkedik, mint egy cserépkálya, azaz a fűtés melegét megtartja, lassan adja le, azaz kevesebb energia felhasználását teszi lehetővé. Nyáron viszont a külső hőséget nehezebben engedi be, azaz szinte a falba épített, természetes „légkondícionálóként” működik. nem véletlen, hogy pl. Németország hideg északi részein és Olaszország legdélib pontján is leterjedt, kedvelt építőanyag.
 |
Léteznek a téglánál jobb hőszigetelő képességgel rendelkező építőanyagok, de ez a tulajdonság nem párosul a rendkívül fontos hőtárolási képességgel, illetve például a kiváló hőszigetelő könnyűszerkezetes házaknál a nyári meleget csak légkondícionáló berendezéssel lehet elviselhetővé tenni, ami viszont nem kevés plusz energiafelhasználást okoz.
A tégla ezen felül kapilláris szerkezeténél fogva képes a levegő páratartalmát megtartani, ami állandó, egészségesen párás levegőt és jó hőérzetet biztosít technikai berendezések nélkül is.
|
A téglafal a mi szélsőséges klímánkon is ideális szerkezet. A forró nyári napokon menedéket nyújt a meleg elől, télen pedig kellemes, egyenletes biztosít barátságos fűtésszámlák mellett is.
